Ahogy beléptem az előadóterembe a szavam elállt. Bal oldalon a hallgatóknak előkészített padok, jobb kéz felé pedig egy színpad féleség helyezkedett el, székekkel és hangszerekkel. Leültem a harmadik sorba, és elkezdtem játszani a legújabb, egyenlőre csak félig kész számomat, de sajnos csak akkor vettem észre a mellettem álló srácot, mikor a szám végére értem, ő pedig elkezdett tapsolni.
- Nagyon jól játszol.
- Köszönöm. Nem ülsz le? - intettem a mellettem lévő helyre.
- De igen. Jaj, milyen bunkó is vagyok. Szia, én Ren vagyok. Iwata Ren. Elsőéves zenei szakon.
- Szia, én Shimizu Lea vagyok. Sinzén első éves, szintén zenei szakon. Te milyen hangszeren, hangszereken játszol?
- Gitáron, zongorán, és alkalom adtán éneklek is. És te?
- Ugyanez. Annyi különbséggel, hogy én dalokat is szoktam írni, és gyakorlás hiánya miatt zongora terén nem tudnék eljátszani hibátlanul egy darabot, még kottáról sem.
- Sebaj. Ne izgulj, itt lesz lehetőséged gyakorolni eleget. Sőt, még többet is, mint szeretnél.
- Hát, többet biztos nem, és még abban sem vagyok biztos, hogy eleget fogok tudni.
Majd ezt kimondva beléptek az első óra előadói. Bemutattak egy darabot, klasszikus, ha jól hallottam, Bach-tól. Hegedű, zongora, és fuvola.
- Majd óra után beszélünk - súgta oda nekem Ren.
Így is lett. A mai óráink végig együtt voltak, szóval sokat tudtunk beszélgetni. Megtudtam többek között, hogy utálja a klasszikus zenét, és egyszer próbált meg dalt írni, de 1 óránál tovább nem bírta. Felvilágosítottam, hogyha gondolkodik rajta, akkor nem is fog menni neki, ő pedig javasolta, hogy írhatnánk egyet közösen az iskolai fesztiválra... Ez eddig teljesen rendben van, csak épp én megfeledkeztem Raitoról, és a vele megbeszélt közös dalunkról. Találkoztunk a folyosón, de nem vettem észre, és nem köszöntem neki. Rikával is találkoztam nem sokkal később, és mondta, hogy Raito miattam nagyon fel van dúlva, és hogy szerinte féltékeny... De én ezt kétlem... Mindegy, Raitoval úgyse jött volna össze az a szám. Ő diplomás, én meg gólya. Lehetetlen párosítás. De ezt ő sajnos képtelen volt felfogni, ebből pedig később meg is lett a bonyodalom...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése